A november 4-i veszprémi nyitóünnepségen az SZTE két oktatója, kutatója is elismerést vehetett át. A szegedi programok november 7-én indulnak.

Pálinkás József elnök köszöntőjével november 4-én kezdetét vette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által tíz éve minden év novemberében megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) országos programsorozata. A hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződő eseményfolyam idén „Velünk élő tudomány” címmel a tudományos felfedezéseken alapuló célzott kutatások közvetlen és közvetett társadalmi jelentőségére hívja fel a figyelmet.

Egy új, több évtizedre szóló tudománypolitikai koncepció megalkotásának időszerűségéről beszélt a politika és tudomány kapcsolatát és közös feladatait áttekintő ünnepi beszédében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. Mint fogalmazott: a tudomány és a politika számára egyaránt a közjó szolgálata a „vezérlőcsillag”. A közjó vezérelte a Magyary Zoltán nevéhez kapcsolódó, 1927-ben napvilágot látott magyar tudománypolitikai alapvetésnek a megszületését is. A koncepció jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy néhány évvel Trianon után, Klebersberg Kuno kultuszminisztersége idején Magyarország olyan szellemi hatalommá vált, amelynek tudományos és oktatási teljesítménye meghaladta az első világháború előtti eredményeit is.

A nyitóünnepségen tudományos elismeréseket is átadtak. Kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként az MTA hét doktora vehette át a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorút. Közülük Csanády Miklóst, a Szegedi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ professzor emeritusát a kardiologiában kifejtett, nemzetközileg is elismert kiemelkedő szakmai tevékenységéért, iskolateremtő oktatómunkájáért ismerték el a kitüntetéssel. Az Oláh György-díjat pedig Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerkémiai Intézetének docense, az MTA Lendület programjának kutatója vette át.